Szerbia

Szerbia építési piaca felszálló ágban volt amikor a gazdasági-geopolitikai helyzet megváltozott, a jelenlegi körülmények elfojtják a növekedést és lassítják a fellendülést. Az ukrajnai háború kezdetével az inflációs nyomás robbanásszerűen megnőtt, és a jelenlegi válság hatásai továbbra is beláthatatlanok.

Bár Szerbia közvetlenül nem érintett az EU és Oroszország közti gazdasági háborúban, elkerülhetetlen, hogy az infláció, mely továbbgyűrűzik az építőanyag- és energiapiacra, megrázza az építési piacot és rontsa annak kilátásait. Jelenleg nagyon nehéz jóslatokba bocsátkozni, mivel a következő hónapok politikai-gazdasági döntései határozzák majd meg a forgatókönyvet. Az infláció, mely mélyen gyökerezik az EU monetáris politikájában, jóval az ukrajnai háború előtt kezdődött, így a megoldás nem egyszerű. Az, hogy a pénzintézetek milyen eszközöket választanak majd az infláció leküzdésére, döntő lesz, de az Oroszországgal folytatott kereskedelem normalizálása nélkül nehéz elképzelni bármilyen fellendülést.

A magas árnál csak az instabil ár rosszabb. Az építőanyagárak folyamatos emelkedése már az új projektek szerződéskötésénél gondot okoz és az építőipari cégek frissítik szerződéseiket, hogy rugalmasságot biztosítsanak a költségekben, különösen a hosszú határidős projekteknél. Tavaly az építési költségek 8,8%-kal nőttek Szerbiában 2020-hoz képest, a második félévben pedig kétszámjegyű volt az építőanyagok árának növekedése. Idén ez az erős negatív tendencia nagyobb lendülettel folytatódott, mivel a nyersanyagok évtizedek óta nem látott rekordárakat értek el globális szinten. Az építőanyagok drágulása 2022 első negyedévében 17% volt, de sajnos ez még nem a vége. Szerencsére eddig nem volt hiány a piacon, de az olaj- és földgáz-ellátási zavarok leállíthatják a termelést és komoly ellátási problémákat okozhatnak Európa-szerte. A szerb kormány felső határt szabott a kiskereskedelmi olajáraknak, és hetente felülvizsgálja azokat, illetve csökkentette a benzin adótartalmát is.

Ez a válság egyelőre nem gyakorolt jelentős hatást a szerb építési volumenre, de ezt még túl korai lenne értékelni. A bizonytalanság robbanásszerűen megnőtt, de úgy tűnik, mindenki kivár. Projektek egyelőre nem álltak le, épp ellenkezőleg, a legtöbb szegmensben továbbra is nő az engedélyek száma és az építési volumen. Az év második felében tisztábban látunk majd: akkor lesz hatása a jelenlegi fejleményeknek.

A lakásépítés idén a 8. egymást követő évben növekedett, húzó szerepe van az iparágban, és a kilátások általában pozitívak. Az árak gyorsabban nőttek, mint a költségek, a kamatok történelmi mélyponton voltak, és a kereslet végtelennek tűnt. Ez biztosan változni fog, így a lakásépítésnek is alkalmazkodnia kell majd. A tény, hogy Szerbia gazdasága túlfűtött és növekszik, rövidtávon kizár minden jelentős visszaesést, de a közép- és hosszú távú kilátások sokkal rosszabbak. A FED lépését követően a Szerb Nemzeti Bank is elkezdte a korábbi laza monetáris politika szigorítását és a kamatlábakat 1%-ról 1,5%-ra emelte 2022. I. negyedévében. Ez csak az első lépés volt; a további emelések elkerülhetetlenek, így a pénzügyi feltételek jelentősen meg fognak változni a következő időszakban, különösen a jelzáloghitel-piac és a lakáshitelek elérhetősége szempontjából.

A nem-lakásépítés is erős, habár néhány szegmens stagnál az erős növekedési ciklusok után. A járvány során voltak késések a beruházásokban, de tavaly a tervezett és folyamatban lévő projektek megvalósítása töretlenül folytatódott. A fő szegmensek termelési volumene (mind a magán-, mind az állami beruházások terén) nőtt. De mivel a legutóbbi ciklus már tetőzött, így külső sokkok nélkül is várható volt némi konszolidáció.

A mélyépítés tavaly rekordszintet ért el, és a Beobuild előrejelzése szerint az idei is egy újabb rekordév lesz. Mivel az energetikai, közúti és vasúti nagyprojektekre a szerződéseket már megkötötték, és a munkák folyamatban vannak, a Beobuild arra számít, hogy a mélyépítési szektor továbbra is erős marad és jelentősen hozzájárul majd az idei vagy a jövő évi építési teljesítményhez. Az áremelkedés viszont befolyásolhatja a jövőbeni szerződéseket és volumeneket, így az infláció párosulhat a stagnálással.

Horvátország

Ukrajna orosz inváziója az EECFA-országoknak, így Horvátországnak is egyszerre jelent kínálati és keresleti sokkot. A kínálati oldalon az energiaköltségek, az építőanyagok és az építési költségek is emelkednek. Az ellátási láncok és a munkaerőpiacok is felborultak. Az infláció csökkentette a reáljövedelmeket, így csökkent a kereslet, ráadásul drágultak az ingatlanok.

Igaz, ez nagy mértékben a korábbi tendenciák folytatódásának és súlyosbodásának az eredménye. A fogyasztói és a termelői árszint nőtt az orosz invázió előtt is, az építési költségek gyorsabban emelkedtek, mint az infláció, és a jegybankok a monetáris politika szigorítását fontolgatták, hogy az inflációt kordában tartsák. A hitelezési feltételek szigorodtak, a fogyasztói bizalom csökkent. Mindez negatívan hatott a horvát építési teljesítményre, bár az ágazat ennek ellenére prosperált. Viszont a háború hatásai - legalábbis rövid távon - az építési alszektorokat visszavethetik.

A háború miatt a horvát élelmiszer- és energiaárak elszálltak, mely egyrészt jelentősen csökkentheti a lakásvásárláshoz rendelkezésre álló forrásokat, másrészt pedig növeli a potenciális lakásvásárlók jövővel kapcsolatos aggályait. Illetve, a keresletet csökkentő jelentős áremelések kikényszerítésével bizonyos mértékig az ipari termelés is csökkenhet.

A turizmus (a horvát GDP 20%-a), mely a szálloda-, lakó- és kereskedelmi építkezések egyik fő mozgatórugója, rendkívül érzékeny a geopolitikai eseményekre, különösen az európai történésekre. 2021 végén - 2022 elején például Horvátországban virágzott az orosz vakcinaturizmus (az oroszok más oltóanyagot kerestek mint a Szputnyik, egyrészt mert nem volt nagyon hatékony, másrészt mert emiatt az EU-s országok nem fogadták el). Most viszont a háború miatt sem az orosz sem az ukrán turisták nem jönnek Horvátországba, és ez valószínű  még idén nyáron-ősszel is így lesz. Az invázió az EU-ból érkező turistákat is elbizonytalaníthatja az idei szezonban (energiaköltségek, rendelkezésre álló jövedelem). De előnyös is lehet, ha a bizonytalanság miatt az uniós turisták olcsóbb, közelebbi nyaralási célpontot választanak. Bárhogy legyen is, a horvát építési teljesítményt érinti majd, mivel a szállodák módosítják beruházási terveiket, a tengerparti lakások építői reagálnak a kereslet változásaira, a zágrábi lakás- és irodafejlesztők pedig a vásárlók érdeklődésének megfelelően módosítják majd a kínálatot.

A mélyépítésre viszont nem volt hatással az orosz invázió; a nagy vasúti projektek például folytatódnak. Ugyanez igaz az ipari építésekre és nagymértékben a raktárépítésre is. Az ipari szegmensben a háború nem változtatta meg az ipari projekteket, az építők középtávú keresleti-kínálati számításait. A raktárépítést illetően igaz, hogy a szegmens egyik fő mozgatórugója az internetes kereskedelem, ami a közeljövőben bizonyosan nőni fog.

Középtávon a horvát mélyépítés profitálhat abból, ha a háború miatt az EU Oroszországon kívüli forrásokat keres a gázpiacon. Ez azt jelentené, hogy a horvát Krk-szigeti LNG-terminál tárolókapacitását növelnék, és olyan vezetékeket építenének ki, amelyek több országba tudnak gázt szállítani.

Írta: Dejan Krajinović, Beobuild Core d.o.o., EECFA Serbia, valamint Michael Glazer, SEE Regional Advisors - EECFA Croatia

Forrás: Az EECFA (Eastern European Construction Forecasting Association),  fotók: Hídépítés Belgrádban, irodaépítés Szerbiában, autópálya építés Horvátországban (Getty Images)