Másfél évvel a pusztító földrengések után az újjáépítés Törökországban lassú, a megrongálódott épületek és infrastruktúra újjáépítésére fordított közpénzek pedig hatalmas költségvetési hiánnyal járnak. Erre jön még rá a magas infláció, a megemelkedett kamatok, a növekvő munkanélküliség és a stagnáló minimálbér. Ha a jelenlegi építési ütemmel számolunk, a 870 ezer épület ujjáépítése még két-három évig is eltarthat – véli az EECFA török kutatója, Prof. Ali Türel. 

Mi is történik a török gazdaságban

A török gazdaság továbbra is rosszul teljesít a magas infláció miatt, annak ellenére, hogy ortodox gazdaságpolitikát folytatnak Recep Tayyip Erdoğan elnök tavaly májusi újraválasztása óta. Az azt követő 10 hónapban a Török Központi Bank 8,5 pontról 50 pontra emelte az alapkamatot, mely azóta is ezen a szinten van. A banki kamatok követték ezt, rontva ezzel a jelzálog- és fogyasztási hitelek megfizethetőségét.

Idén júliusban a fogyasztói árindex havi illetve éves emelkedése 3,23 illetve 61,78% volt, a hazai termelői árindexé pedig 1,94% illetve 41,37%. A Török Központi Bank legfrissebb, év végi inflációs előrejelzése 38%-42% között mozog. Az infláció visszaszorítását célzó intézkedések már mutatják negatív hatásukat: a naptárhoz igazított ipari termelési index 4,7%-kal, a feldolgozóiparé pedig 6,9%-kal esett idén júniusban tavaly júniushoz képest. Idén júniusban a szezonális és naptárhoz igazított index az előző hónaphoz képest 2,1%-kal, illetve 3,1%-kal zsugorodott. A munkanélküliség idén júniusban 7,2%-kal nőtt, és ezzel 9,2%-ra emelkedett: egy hónapon belül 234 ezer ember lett munkanélküli. Ráadásul, az előrejelzések szerint a GDP a harmadik és negyedik negyedévben is csökkenni fog.

A gazdaságvédelmi program befagyasztotta a béreket az infláció kordában tartása miatt. A minimálbér 2024 2. felében annak ellenére sem nőtt, hogy a fogyasztói árindex az első 6 hónapban 24,73%-kal bővült. Az utóbbi hónapokban égető probléma lett a nyugdíjasok helyzete, főleg azoké akik a legalacsonyabb jövedelmi kategóriába esnek. Ezt súlyosbítja az alacsony nyugdíjkorhatár is, melyet egy tavaly elfogadott törvény tovább csökkentett. A nyugdíjasok összfoglalkoztatáshoz viszonyított magas száma miatt egyre nagyobb összegeket kell a központi költségvetésből a társadalombiztosításba csatornázni.

Újjáépítés másfél évvel a földrengések után

A tavaly február 6.-i földrengésekben megrongálódott lakások, munkahelyek (ipari, kereskedelmi és egyéb célú) és infrastruktúra újjáépítése hatalmas pénzösszegeket visz el a központi költségvetésből az állam ugyanis törvényileg köteles a természeti katasztrófák által megrongált építményeket helyreállítani. A magas államháztartási hiány miatt az állami szektor 

hiteligénye is egyre nagyobb. A mélyépítési projekteket érinti a legrosszabbul a költségvetésre nehezedő pénzügyi nyomás.  

Az újjáépítés költségeit 100 milliárd euróra becsülik. A célzott intézkedés mellett a kormány pénzügyi támogatást is bevezetett: 1.500.000 török líra (44177 euró) értékű hitelt 50%-os támogatással azoknak akik saját lakást építenek vagy vásárolnak. Murat Kurum miniszter szerint, aki az újjáépítésért felelős minisztériumot vezeti:

• 2024 első 3 hónapjában 76 ezer lakás építése fejeződött be és került a tulajdonosokhoz
• Idén a cél, hogy az év végéig 200 ezer lakás készüljön el
• Havonta várhatóan 25-30 ezer lakás épülhet

Ez azt jelenti, hogy a 870 ezer épület (650 ezer lakás, 170 ezer munkahely) újjáépítése még 2-3 évig folytatódhat.

Építési engedélyek, lakásárak, építési költség és lakástranzakciók alakulása

Az idei 2. negyedévben az építési engedélyek teljes alapterülete 30,9%-kal csökkent a tavalyi 2. negyedévhez képest, az éves változás pedig 2024 1. negyedévében +32,9% volt. A lakásengedélyek esetében 2024 2. negyedévében 28,9%-kal csökkent a lakások száma (szemben az előző negyedévi +34,3%-kal). A használatbavételi engedélyek az idei 2. negyedévben a teljes alapterületben 14,4%-kal, a lakások számában pedig 23,5%-kal csökkentek az előző év 2. negyedévéhez képest, tehát elmondható, hogy az inflációt visszafogó intézkedéseknek az épületek építésére is negatív hatásai voltak.

A lakásárindex folyó áron éves szinten 38,7%-kal nőtt 2024 júliusában – ez reálértéken 14,3%-os csökkenés. A lakásárak emelkedése jóval kisebb volt mint az előző hónap építési költsége; az építési költségindex éves szinten 66,12%-kal nőtt idén júniusban, míg a fogyasztói árindex 71,60%-kal, a belföldi termelői árindex pedig 50,09%-kal emelkedett. 2024 júniusa volt az első hónap hosszú évek óta, amikor az építési költségindex éves növekedése kisebb volt, mint a fogyasztói árindexé. A munkaerőköltség 105,50%-os emelkedése az építési költséget felfelé, az anyagárakat pedig 51,55%-os növekedéssel lefelé nyomja. Az hogy a minimálbért 2024 végéig befagyasztották, várhatóan a következő hónapokban az építési költségek alacsonyabb mértékű változását eredményezheti.

Idén júliusban 127.088 ezer lakástranzakció volt (+16% az előző év azonos időszakához képest). 2024 január és július között 672 162 ezer lakást adtak el, csupán 0,5%-kal kevesebbet, mint 2023 azonos 7 hónapjában. A fő különbség a jelzáloghiteles eladásokban volt (2024 júliusában az összes eladás mindössze 9%-a), idén január és július között pedig 9,4%, (20,9%-kal illetve 53,8%-kal kevesebb az előző év azonos hónapjaihoz képest). A jelzáloghitellel történt eladások ilyen nagy visszaesésének oka valószínűleg az, hogy a kereskedelmi bankok jelzáloghitel-törlesztésének megfizethetősége csökkent (3,05-4,20 havi kamatláb 10 éves lejáratú jelzáloghitelek esetében). Az állami bankok által 0,69-0,99%-os havi kamatlábbal nyújtott, első lakástulajdonosoknak nyújtott jelzáloghitelek nem befolyásolták jelentősen a jelzáloggal történt tranzakciók arányát.

Írta: Prof. Ali Türel, Türkiye, EECFA elemzés