
A homlokrakodók rövid története
2014. augusztus 26.
A rakodógépek fejlődését, a kezdetek kanállal felszerelt traktoraitól egészen a mai hidraulikus, derékcsuklós homlokrakodókig tart. A földmunkagépek egyik legfontosabb szereplőjének története.
Ha a földmunkagéppiacot vesszük górcső alá, azt láthatjuk, hogy a kotrók után a homlokrakodók jelentik a második legnagyobb szegmenst, ami sokoldalúságuknak és széles körű felhasználhatóságuknak köszönhető, hiszen ezek a gépek a mezőgazdaságtól kezdve az útépítésen át a külszíni fejtésű bányákig számos területen megállják a helyüket. Mivel relatíve nagy sebességgel (40 km/h) és tömegükhöz képest nagy kanállal rendelkeznek, bármilyen ömlesztett árut lehet velük mozgatni a gabonától kezdve a zúzott kövön át a papírhulladékig.
Az első, rakodásra használt önjáró gépek az 1920-as években jelentek meg Amerikában. Ezek valójában olyan átalakított mezőgazdasági traktorok voltak, amelyekre emelhető gémet és kanalat szereltek a leleményes felhasználók. A gémet csörlő mozgatta egy drótkötél segítségével, a kanalat pedig gravitációsan lehetett kiüríteni egy kioldó mechanizmus segítségével.
Az 1939-ben debütáló első, valódi rakodógép kifejlesztése Frank G. Hough chicagói mérnök nevéhez fűződik. A Hough Model HS egy kétkerék-meghajtású, gumikerekes, 1/3 köb-yard űrtartalmú kanállal szerelt rakodó volt.
A közvetlen ős
A mai homlokrakodók közvetlen őse viszont 1954-ben már az öreg kontinensen született meg,
a BM Volvónál. Ez volt a Bolinder Munktel H10 típus. A traktorokra szerelt gém és kanál nagy igénybevételt jelentett a gyengébb első tengelyre. Ezt felismerve a H10-nél megfordították a fülkét és a kanál helyét, így jött létre egy furcsa traktor alakú szerkezet, amelynek valójában a hátulja volt az eleje.
A konstrukció előnye az volt, hogy a nagyobb, erősebb tengely viselte a terhelés nagy részét, a kezelőnek sokkal jobb rálátása volt a kanálra és a munkaterületre, a motor ellensúlyként szolgált, így nagyobb terhet lehetett a géppel emelni, a hátsókerék-kormányzáshoz pedig a korábbiaknál kisebb fordulókör társult. Ám a Bolinder Munktel H10 homlokrakodónak nem ez volt az egyetlen újdonsága. Mind a gém, mind a kanál hidraulikus működtetésű volt, a gém párhuzam kinematikát kapott mechanikus eszközcserélővel, a gépet pedig közvetlen befecskendezésű turbódízel motor hajtotta.
Derékcsuklós változat
A technológia fejlődésével a homlokrakodókon belül megjelentek a derékcsuklós változatok, ezeket a Caterpillar, a Case és a Michigan közel egy időben kezdte el gyártani az 1950-es évek vége felé. A merev váz és a fülke mögött csapszegelt gémszerkezet több problémát is felvetett, amelyeket a derékcsukló és a fülke előtti gémbekötés kifejlesztése oldott meg. Ezeknek az újításoknak a révén vált lehetővé, hogy a kezelő a fülke oldalán szálljon be és ne a kanálon keresztül, a gém nem takarta az oldalsó kilátást és a derékcsuklós gépek sokkal fordulékonyabbak lettek elődeiknél.

Egy mai homlokrakodó munkában (illusztráció)
Kétrészes váz
A gumikerekes rakodógépek váza két részből áll, amelyek a csuklóponton kapcsolódnak egymáshoz. A két vázrészt hidraulikus munkahengerekkel kötik össze, amelyek egyben a kormányzásért is felelnek. A mellső vázhoz csatlakozik a gémszerkezet, amelynek végén található a munkaszerelék (legtöbbször kanál) – mindkettőt hidraulikus munkahengerek mozgatják.
A hátsó váz ad helyet a motornak, nyomatékváltónak, sebességváltónak és szivattyúknak, közvetlenül a csuklópont mögött pedig a fülke helyezkedik el. A kormányzás és a munkaszerelékek mozgatása egyaránt teljesen hidraulikus, kisebb gépeken a hajtás is. Ma már leginkább öszkerékhajtású modellek találhatók a piacon, rendszerint négy egyforma méretű kerékkel.
A homlokrakodók főbb paraméterei:
- a gép tömege,
- a kanál mérete (referenciának a fogazott GP kanalat szokták megadni)
- a motor teljesítménye
Természetesen ezek egymással összefüggenek. Ma a piacon jellemzően 4–55 t tömeg közötti gépek találhatók 0,6–7 m3-es kanállal. Néhány gyártó kínál ennél nagyobb modelleket is, speciális feladatokra.
Forrás: Magyar Építő Fórum (2013/63. szám)
Szederkényi Pál szövege alapján
Fotó: Thinkstockphotos.com
Új nátriumionos energiatárolót mutatott be a CATL
A TENER Sodium a lítium alapú megoldások alternatívájaként kínálhat biztonságosabb, költséghatékonyabb és szélesebb körben elérhető energiatárolási lehetőséget.
Szemerey Samu lett az országos főépítész
Vitézy Dávid miniszter Szemerey Samut bízta meg az országos főépítészi teendők ellátásával, a döntés szombattól hatályos.
ÉVOSZ: fókuszban az azbesztmentesítés
Az ÉVOSZ szerint az azbesztmentesítés az egyik legsürgetőbb feladat a hazai építőiparban, mivel a szakszerűtlen bontás és hulladékkezelés súlyos egészségügyi és környezeti kockázatokat jelenthet.
