6500 négyzetméteres napelempark épült a Westend tetején

A Gránit Pólus Csoporthoz tartozó 27 éves, évente mintegy 18 millió látogatót fogadó bevásárlóközpont többéves fenntarthatósági projektet zárt a beruházással.

2026. július 03.

A Gránit Pólus Csoporthoz tartozó 27 éves, évente mintegy 18 millió látogatót fogadó Westend új alapokra helyezte működését - adta hírül a vállalat június 30-án. A több éven átívelő fejlesztési program eredményeként az épületegyüttes karbonkibocsátása 81 százalékkal csökkent a 2019-es bázisévhez képest, a működéshez felhasznált villamos energia mintegy 80 százaléka pedig már megújuló forrásból származik.

A műszaki korszerűsítést, az adatvezérelt üzemeltetést, a megújuló energiát és a természetalapú megoldásokat összekapcsoló program azt mutatja meg, hogyan lehet egy meglévő ingatlant egyszerre fenntarthatóbbá, hatékonyabbá és értékesebbé tenni.

A Westend átalakításának jelentős része a látogatók számára észrevétlenül, a háttérben zajlott. Korszerűsítették a fűtési és hűtési rendszereket, új kazánokat, lifteket és LED-világítást telepítettek, átszabályozták az épületgépészeti rendszereket, valamint mesterséges intelligenciára épülő épületfelügyeletet vezettek be.

Az adatvezérelt rendszer valós időben követi többek között az épület energiaigényét, a belső hőmérsékletet és az időjárási körülményeket, a látogatók számát, a relatív páratartalmat és a széndioxid koncentrációt, majd ezek alapján optimalizálja a működést.

A korszerű gépészeti és intelligens megoldások együttesen éves szinten 15-30 százalékkal mérsékelték az energiafogyasztást. A fejlesztések kiemelkedő eredményeket hoztak: a bevásárlóközpont „A+”, a hozzá kapcsolódó Crowne Plaza Budapest Hotel, valamint a Westend Irodaház „A” energetikai besorolást ért el.

6500 négyzetméteres napelempark a Westend tetején

A Westend megújulóenergia-ellátása saját termelésre és hosszú távú zöldáram-beszerzésre épül. A Westend a hazai kereskedelmi ingatlanok között elsőként kötött közvetlen áramvásárlási szerződést Magyarország legkorszerűbb technológiát alkalmazó naperőművével, amely 2024 óta kétharmad részben megújuló forrásból fedezi az épületegyüttes energiaigényét.

A fejlesztési program egyik kiemelt jelentőségű és nagyon látványos eleme a Westend tetején kialakított, 6500 négyzetméteres napelempark, melynek június 30-ai ünnepélyes átadása egyben a projekt szimbolikus mérföldköve.

Budapest legnagyobb tetőre épített, bevásárlóközponton működő napelemparkja a külső forrásból érkező zöldárammal együtt évente több, mint 17,5 GWh megújuló energiát biztosít a működéshez, melynek eredményeként a Westend által használt villamos energia 80 százaléka már megújuló forrásból származik. Ezzel a bevásárlóközpont üzemelése egyértelműen a karbonsemlegesség irányába lépett: elérése a következő években reális közelségbe került.

A komplex szemléletet tükrözi, hogy a Westend amellett, hogy zöldebben működik, fenntarthatóbban is közelíthető meg: 32 autómegosztó hely, 76 kerékpártároló, 63 rolleres parkoló, MOL Bubi-állomások és elektromosautó-töltők segítik az alternatív közlekedési módokat.

A tetőkert népszerű és hűti a várost is

A működési modellváltás egyik leglátványosabb eleme a Westend 1,5 hektáros tetőkertjének megújítása. Budapest egyik legnagyobb közhasználatú tetőkertje több száz növénynek ad otthont, területe pedig közel 1000 négyzetméternyi, magasabb biodiverzitású zöldfelülettel bővül. A kertet fokozatosan a megváltozott városi klímához alkalmazkodó, biodiverz és beporzóbarát növénytársulásokkal alakítják át még ebben az évben.

A szivacsváros-koncepció mentén kialakított megoldások segítik a csapadékvíz helyben tartását és hasznosítását, mérséklik a vízfelhasználást, javítják a mikroklímát, és hozzájárulnak a városi hőszigethatás csökkentéséhez.

A tetőkert így nemcsak a látogatói élményt javítja, hanem a VI. kerület zöldinfrastruktúrájának is fontos része: olyan közösségi tér, amely a belváros sűrűn beépített környezetében ad vissza zöldfelületet a városnak.

„A Westend átalakítása jóval több volt egyszerű műszaki korszerűsítésnél. Egy olyan működési modellt alakítottunk ki, amelyben az energetikai, digitális és természetalapú fejlesztések egymást erősítik. A program azt bizonyítja, hogy egy közel harmincéves épületet is a mai fenntarthatósági elvárásoknak megfelelően lehet működtetni, miközben az átalakítás a városi környezet számára is kézzelfogható értéket teremt.” – mondta el Gyertyánfy Miklós, a Gránit Pólus Csoport vezérigazgatója.

A zöld átállás üzleti befektetés is

A fejlesztések egyrészt az épület környezeti terhelését és üzemeltetési költségeit mérséklik, másrészt növelik az ingatlan hosszú távú értékét, ellenálló képességét és finanszírozhatóságát is. A korszerűbb működés emellett a bérlői és befektetői fenntarthatósági elvárások teljesítésében is versenyelőnyt jelent.

„A fenntarthatóság számunkra az üzleti stratégia része. A Westend példájára régiós mintaprojektként tekinthetünk. Azt bizonyítja, hogy a zöld átállás egy meglévő ingatlan esetében is megtérülő beruházás lehet: csökkenti a működési kockázatokat és költségeket, miközben növeli az ingatlan értékét és hosszú távú versenyképességét” – tette hozzá Gyertyánfy Miklós.

A Westend átalakítása nem egyetlen látványos beruházásra, hanem egymást erősítő fejlesztések rendszerére épült. A műszaki korszerűsítés, a mesterséges intelligenciára épülő üzemeltetés, a helyben termelt és Magyarországon előállított megújuló energia, valamint a városi biodiverzitás fejlesztése egységes működési modellben kapcsolódik össze.

A program ezzel más, régebben épült kereskedelmi és városi ingatlanok számára is alkalmazható mintát mutat arra, hogyan lehet a meglévő épületállományból fenntarthatóbb jövőt építeni.

Forrás és fotók: Gránit Pólus Csoport

Ajánló a Magyar Építő Fórum legújabb számából


Az ÉBSZ elemzése bemutatja a hazai építőgéppiac aktuális irányait: mely gépkategóriák iránt élénkebb a kereslet, hogyan alakul az új és használt gépek szerepe, és milyen szempontok határozzák meg a beruházási döntéseket. A piaci kép alapján a rugalmasság, a kihasználtság és a finanszírozhatóság váltak kulcstényezővé.

A SaMoTer 2026 tanulsága szerint az építőgépek fejlődése új szakaszba lépett: a hangsúly a puszta teljesítmény helyett egyre inkább a digitalizáción, a biztonságon és a hatékony üzemeltetésen van. Az iparági trendeket az elektrifikáció, az AI-alapú rendszerek és az emberközpontú géptervezés határozzák meg.

A Develon Demo Days 2026 bemutatta, hogyan alakul át az építőgépek világa: az intelligens vezérlés, az autonóm rendszerek és az elektromos hajtások egyre közelebb kerülnek a mindennapi használathoz. A rendezvény középpontjában a biztonság, a hatékonyság és a jövő munkagépeinek technológiái álltak.

Impresszum Előfizetés Médiaajánlat Adatvédelem Hozzászólási szabályzat Süti beállítások

Brand Content Kft. 2026 ©