KSH: kedvező számok a lakásépítések terén

Az első fél évben 6278 új lakás épült, 22 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 16 588 volt, 29 százalékkal több, mint 2025 azonos időszakában - derül ki KSH július 31-én publikált jelentéséből.

Ha a részletes adatokat nézzük: a megyei jogú városokban 32 százalékkal, a fővárosban és a többi városban egyaránt 22, a községekben pedig 18 százalékkal több lakás épült, mint a múlt év első felében. A lakásépítés területi koncentrációja a fővárosban továbbra is erős. Budapest 2224 új lakásának 83 százaléka négy kerületben épült fel: a X. kerületben 832, a XIII.-ban 476, az I.-ben 277, a XI. kerületben 272 új lakást vettek használatba.

A megyei jogú városok közül háromban adtak át 100-nál több új lakást: Székesfehérváron (217), Kecskeméten (154) és Szegeden (122).
Az észak-magyarországi és a nyugat-dunántúli lakásépítések 34 és 14 százalékos csökkenésén kívül minden más régióban nőtt a használatba vett lakások száma 2025 I. fél évéhez képest. A természetes személyek által épített lakások aránya az előző év azonos időszaki 33-ról 30 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 67-ről 69 százalékra nőtt.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 47 százaléka családi házban, 46 százaléka többszintes, többlakásos épületben, 4,1 százaléka lakóparkban található. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1 négyzetméterrel, 94,5 négyzetméterre nőtt a 2025. I. fél évihez képest. A fővárosi lakások mérete átlagosan 65,8 négyzetméter volt.

Az értékesítési céllal épített lakások aránya 68, a saját használatra építetteké 29 százalék volt. Idén az első fél évben az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma országosan 16 588 volt, 29 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Budapesten 6560 lakás építésére adtak engedélyt, ami az előző év azonos időszakit 9,5 százalékkal haladta meg. Az engedélyezett fővárosi lakásépítések 75 százaléka két kerületben fog megvalósulni: a XIII. kerületben 2561, a IX. kerületben 2364 lakás építését tervezik.

Az adatok szerint a megyei jogú városokban 36, a többi városban 55, a községekben pedig 50 százalékkal emelkedett éves összevetésben az engedélyezett lakásépítések száma. A megyei jogú városok közül kiemelkedik Kecskemét, Nyíregyháza és Debrecen, 578, 498 és 349 engedélyezett lakással. Minden régióban nőtt az engedélyezett lakásépítések száma a 2025. I. fél évihez képest, legnagyobb mértékben Észak-Magyarországon, Nyugat-Dunántúlon és Észak-Alföldön (133, 86, illetve 72 százalékkal). A budapesti agglomerációt magába foglaló Pest régióban 35 százalékos volt a növekedés.

Az építtetők az esetek 26 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. A kiadott új építési engedélyek alapján az egy évvel korábbinál 28 százalékkal több, 5708 lakóépület építését tervezték az országban. A létesítendő nem lakóépületek száma országosan 1380 volt, 1,1 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában.

Elemzők: alacsony bázis, a kilábalás még törékeny

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza július 31-én írt kommentárjában kedvezőnek nevezte az adatokat. Míg az első negyedévben 4,3, a másodikban már 42,6 százalékkal nőtt az épített lakások száma, így az első fél évben összességében 22 százalékkal több lakás épült, mint egy évvel korábban.

Úgy vélte, a kedvező lakásépítési trendben több tényező játszik szerepet: a kamatkörnyezet mérséklődése, a gazdasági helyzet javulása és a legfontosabb, az Otthon Start Program (OSP). Ennek hatására először megnőtt a kereslet, majd ezt követően tudott felzárkózni a kínálat, a fejlesztők leporolták korábbi terveiket, illetve felgyorsították folyamatban lévő beruházásaikat.

Az építési engedélyek számának az első fél évben bekövetkezett megugrása nem vonja ugyan maga után az átadott lakások számának növekedését, de jó előjel lehet. A növekedést segítheti a kamatkörnyezet további mérséklődése is, illetve a kormányzat által tervezett bérlakásprogram - írta.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a lakásépítések és a kereslet felpörgésének hátterében két fontos tényező húzódik meg. Egyrészt a tavalyi év több éves mélypontot jelentett az átadott új lakások szempontjából, így a bázis és a viszonyítási pont meglehetősen alacsonyan volt. Másrészt az OSP kamattámogatott hitele jelentősen növelte a keresletet és a beruházási kedvet is azokon a helyeken, ahol 1,5 milliós négyzetméterárszint alatt tudnak új lakásokat értékesíteni.

Ahol a vásárlók kedvező hitelfeltételek mellett közel ugyanannyiért tudnak új lakást vásárolni mint használtat, ott egyértelműen súlyponteltolódás tapasztalható az új építésűek irányába. A kereslet ilyen jellegű élénkülése pedig jelentősen növelte a beruházási kedvet is az építési vállalkozók részéről - tette hozzá.

Stamler Szabolcs, a Mapei kft. kereskedelmi vezetője a vállalat augusztus 4-én publikált sajtóközleményében azt írta, hogy ezek kedvező számok, de a növekedés alacsony bázisról indult, és területileg egyenetlen folyamatokat tükröz. Miközben több térségben emelkedett a használatba vett lakások száma, Észak-Magyarországon 34 százalékos, Nyugat-Dunántúlon pedig 14 százalékos visszaesést mért a KSH - fejtette ki a közleményben.

A lakásépítési piac elmozdult a mélypontról, bár a kilábalás még törékeny, a Mapei bizakodó: ha stabilabbá válik a finanszírozási és geopolitikai környezet, az élénkülés tartósabbá válhat. Az építési engedélyek számának növekedése további élénkülést vetíthet előre - összegezte a kilátásokat a szakember.

A gyorsulás ellen ható tényezőket összegezve kiemelték, hogy a lakásvásárlók és a beruházók egy része kivár, amíg nyilvánosságra kerülnek a kormány otthonteremtési és energiahatékonysági tervei, az energia- és olajárak emelkedése növelheti a gyártás, a szállítás és a kivitelezés költségeit. Az uniós forrrások megérkezése élénkítheti az építőipart, de az új lakások építésére gyakorolt hatás várhatóan közvetett és késleltetett lesz.

Forrás: MTI, KSH, Mapei

Fotó: Gettyimages.com