
Hidrogén felhasználásával zöldíti magyarországi gyártását a Wienerberger
2024. július 18.
Wienerberger klímasemlegességi terveinek megfelelően 30 éven belül teljesen karbonsemlegessé kívánja tenni gyártási folyamatait, többek között hidrogén használatával. Ennek érdekében a cég hosszú távú együttműködést kötött a Miskolci Egyetem szakembereivel. A közös projekt elsődleges célja, hogy a tégla- és cserépgyárakban zöld hidrogén bekeverésével fokozatosan kiváltsák a gyártási folyamatok során használt tüzelőanyagot, hozzájárulva ezzel a CO2 kibocsátás csökkentéséhez.
A Wienerberger Zrt. 2023-ban indította el különleges hidrogén-tüzelési kísérleti projektjét a Miskolci Egyetem szakértőivel. Az együttműködés eredményeként a tiszavasvári téglagyárban megvalósított projekt úttörőnek és egyedülállónak számít a kerámiaiparban. A vállalat ambiciózus célja, hogy hosszú távon csökkentse a CO2-kibocsátást a téglagyártás mind a szárítási, mind az égetési lépésében, és fokozatosan kiváltsa a földgázt.
A kísérleti projekt első fázisa 2024 áprilisában zárult le. A munka előszítéseként új biztonságtechnikai berendezéseket, a földgáz-hidrogén bekeverésére szolgáló bypass-csőágat, valamint egy szabályozórendszert is kiépítettek az üzemben. A hidrogént tartálykocsikból nyerték. A tesztüzem során a biztonságtechnikai elemek jól működtek, és sikerült hidrogénnel kiváltani az égetéshez használt földgáz 25%-át, a minőségellenőrök pedig nem tapasztaltak változást vagy minőségromlást a kész termékeknél.
„A gázkeverékben hidrogén 25 térfogatszázalékos arányának elérése jelentős előrelépés a teljes fosszilis tüzelőanyag-mentes termelés felé. A világ legnagyobb tégla- és Európa vezető tetőcserép gyártójaként folyamatosan törekszünk arra, hogy fejlesztéseinkkel nemcsak a kerámiaipar, hanem az egész magyar iparág számára példát mutassunk, és hozzájáruljunk a Wienerberger globális fenntarthatósági céljainak eléréséhez” – mondta a Wienerberger projektvezetője, Vaskó Péter, Országos termelési vezető.

„A Miskolci Egyetem, valamint az egyetem részéről a projektben résztvevő Anyag- és Vegyészmérnöki Kar kutatói számára is elsőrendű fontosságúak a klímavédelemmel, a klímasemlegesség felé történő elmozdulással, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos kutatásfejlesztési projektek. A laborunkban megkezdett hidrogéntüzelési kísérletek ipari léptékben történt megvalósítása számunkra is mérföldkőnek tekinthető ezen a területen. A Miskolci Egyetem vezetése továbbra is elkötelezett a klímavédelemmel kapcsolatos kutatások támogatása mellett. Az egyetem tudományos műhelyei így részt vállalnak a hidrogéntechnológia használatát elősegítő további fejlesztési lépésekben is” – fogalmazott Prof. Dr. Palotás Árpád, az Anyag- és Vegyészmérnöki Kar dékánja.
A projekt kulcsrakész technológia híján számos nyitott kérdést vet fel. A költséghatékonyság, az égési tulajdonságok, és a füstgáz-összetétel terméktulajdonságokra gyakorolt hatásai kapcsán, a kutatásra létrejött konzorcium a kutatás-fejlesztés további szakaszában keres válaszokat.
Fontos megemlíteni, hogy a kerámia falazóblokkok természetes anyagból, egész pontosan agyag kiégetésével készülnek. Ha sikerül tehát a földgázt hidrogénnel kiváltani, akkor az egész gyártási folyamat - a felhasznált alapanyagtól, az égetéshez felhasznált energián át teljesen fenntarthatóvá válik, így a Porotherm tégla teljesen „zöld” építőelemmé válhat. A hosszútávú projekt következő lépése során új, 100% hidrogén tüzelésre képes égőkkel szerelik fel és tesztelik a tiszavasvári üzemben található gyorsszárítót.
Új nátriumionos energiatárolót mutatott be a CATL
A TENER Sodium a lítium alapú megoldások alternatívájaként kínálhat biztonságosabb, költséghatékonyabb és szélesebb körben elérhető energiatárolási lehetőséget.
Szemerey Samu lett az országos főépítész
Vitézy Dávid miniszter Szemerey Samut bízta meg az országos főépítészi teendők ellátásával, a döntés szombattól hatályos.
ÉVOSZ: fókuszban az azbesztmentesítés
Az ÉVOSZ szerint az azbesztmentesítés az egyik legsürgetőbb feladat a hazai építőiparban, mivel a szakszerűtlen bontás és hulladékkezelés súlyos egészségügyi és környezeti kockázatokat jelenthet.
