A BorsodChem és az eChemicles a szén-dioxid vegyipari alapanyaggá alakításán dolgozik

A légkörre káros szén-dioxidból vegyipari alapanyagként hasznosítható szén-monoxid ipari méretű előállítására alkalmas technológián dolgozik a BorsodChem és a szegedi eChemicles - adták hírül a cégek augusztus 18-án.

Az eChemicles úttörő szabadalmazott eljárásának lényege, hogy a szén-dioxidból alacsony hőmérsékleten, elektrolízissel szén-monoxid készül - ismertették. A BorsodChem számára ez azért is nagy lehetőség, mert egyik gyártási folyamatában nagy mennyiségű, koncentrált szén-dioxid keletkezik, amit gazdaságosan leválaszthat, a keletkező szén-monoxidot pedig értékes alapanyagként fel tudja használni a műanyaggyártásban.

A két cég az eljárás ipari méretű technológiává bővítésén dolgozik, ha ez sikerül, a BorsodChem lehet az első hazai helyszín, ahol ez a magyar innováció valós környezetben is működni fog. A közlemény idézte Kruppa Lászlót, a BorsodChem vezérigazgatóját, aki szerint a megoldás új szintet jelentene a körforgásos gazdálkodásban.

Janáky Csaba, a fejlesztő cég alapító-társtulajdonosa a közleményben megjegyezte, a szén-dioxid-tárolási és -hasznosítási technológiák fejlesztése és elterjedése szempontjából az ipari cégek szerepe kulcsfontosságú.

A fejlesztés jelentőségét mutatja, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése kulcskérdés a klímaváltozás megfékezésében. A levegőbe kerülő szénvegyületeket megkötő és hasznosító eljárások képesek megfogni és hasznosítani a kibocsátott szén-dioxidot, ezért ipari alkalmazásuknak komoly szerepe lehet a jövőben a légkör karbonterhelésének megfékezésében. Szakértői becslések szerint 2050-re az EU-ban az ilyen megoldások akár az összes, technológiai alapú kibocsátáscsökkentés 21 százalékát adhatják.

A Wanhua Chemical Group részét képező BorsodChem Zrt. Európa egyik piacvezető műanyag-alapanyag és szervetlen vegyianyag gyártója. A tavaly 75 éves vállalat termékei olyan iparágak nélkülözhetetlen alapanyagai, mint például az építőipar, az autóipar, a háztartási gépek szegmense vagy a fa- és bútoripar. A világszinten is jelentékeny társaság termékeinek nagy részét Európában értékesíti, de jelen van az észak- és dél-amerikai, az afrikai, valamint a közel- és távol-keleti piacokon is. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a BorsodChem Zrt. nettó árbevétele tavaly 2,52 milliárd euró volt, míg egy évvel korábban 2,54 milliárd eurót tett ki. A társaság 2024-ben 107,08 millió eurós veszteséggel zárt, 2023-ban viszont 86,55 millió euró nyereséget ért el.

Az eChemicles a feltörekvő szén-dioxid-leválasztási és -hasznosítási iparág szereplője. A társaság arra összpontosít, hogy úttörő elektrolizáló technológiákat fejlesszen ki és hozzon forgalomba, amelyek lehetővé teszik a vegyipar számára, hogy nyereségesen csökkentse környezeti hatását. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint az eChemicles nettó árbevétele 2024-ben 36,96 millió forint, míg egy évvel korábban 3,63 millió forint volt. A társaság tavaly 43,97 millió forintos veszteséggel zárt, 2023-ban viszont 2,39 millió forint nyereségre tett szert.

Hatékonyabb hőszigetelés a Debreceni Egyetem kutatóitól

Jelentősen javítani lehetne épületek, épületgépészeti rendszerek, járművek vagy akár hűtődobozok hőszigetelését a Debreceni Egyetem Műszaki Karán kifejlesztett aerogél vákuum-hőszigetelő lapok széles körű alkalmazásával. A kutatók eredményeikért, illetve az azokat összegző tanulmányért elnyerték a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díját - tudósított az intézmény augusztus 12-én.

A Debreceni Egyetem Műszaki Karán (DE MK) a közelmúltban azt vizsgálták, milyen hőszigetelésre képesek az úgynevezett szálas-aerogélek és azok vákuumozott formái. Az aerogélek szilárd anyagok, amik rendkívül alacsony sűrűségűek és szinte olyan könnyűek, mint a levegő. Szilárd vázukat többnyire üveg, kerámia, polimer vagy hibrid anyagok alkotják, a pórusaikat pedig levegő tölti ki. Számos különleges fizikai tulajdonsággal rendelkeznek, például kiváló hőszigetelők.

Lakatos Ákos, a DE MK professzora és Szabó Ákos MSc-hallgató a kar Épületfizika laboratóriumában csaknem egy évig különböző szálas szilícium-dioxid-alapú maganyagokat tartalmazó hőszigetelő lapokkal dolgozott. Vákuumban saját fejlesztésű szigetelő paneleket készítettek, majd azok hővezető képességét vizsgálták. A kísérletek közben bekövetkezett változásokról mikroszkópos felvételeket is rögzítettek.

Lakatos Ákos, a Debreceni Egyetem professzora

"A levegő eltávolítása után a mikroterm és a pirogel hővezető képessége több mint 15 százalékkal csökkent, míg a spaceloft és a slentex esetében ez az érték körülbelül 8, illetve 2 százalék volt, azaz mindegyik anyag jobb hőszigetelő tulajdonsággal rendelkezett a vákuumozás után. Az erről szóló tanulmányban az eredményeket alapul vettük energetikai számításokhoz, továbbá bemutattuk a különböző anyagok karbon-lábnyomának összehasonlítását is" – idézte Lakatos Ákost az egyetem kapcsolódó közleménye.

A professzor hangsúlyozta: ezekkel a hőszigetelő lemezekkel jelentős energiamegtakarítást lehetne elérni, alkalmazhatók lehetnének például épületeknél kiegészítő-szigetelésként, épületgépészeti rendszereknél, járműveknél, de például az egészségügyben is, hűtődobozok falában. 

Lakatos Ákos úgy véli, kutatásaik a karon folyó oktatásnak is előbb-utóbb részei lesznek. A két szakember a Publikációs Díj elnyerése után tovább folytatja a kutatómunkát, Szabó Ákos eredményeivel az idei Országos Tudományos Diákköri Konferencia Műszaki Szekciójában első helyen végzett, a napokban pedig az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program támogatását is kiérdemelte.

Forrás: MTI, Debreceni Egyetem

Fotó: BorsodChem, Debreceni Egyetem