Miközben Budapesten két hónap csillapodás után újra araszolnak felfelé az albérletárak, az ország lakosságának egyharmada inkább saját házat építene, ám mindkét út tele van buktatóval: az az előbbin a fizetőképes kereslet szűkül, az utóbbin pedig a megbízható kivitelező hiánya és a kiszámíthatatlan költségek riasztják el az embereket.

A bérleti piac: szűk sáv, éles határok

Az OTP Ingatlanpont csütörtöki közleménye szerint a budapesti kiadó lakások bérleti díjának túlnyomó többsége 200 és 300 ezer forint közé esik. A sáv alsó határa alatt szinte lehetetlen kiadó lakást találni, 300 ezer forint fölött viszont már drasztikusan csökken a bérlők fizetőképessége, vagyis a piac gyakorlatilag önmagát szabályozza egy szűk, alig százezer forintos tartományban.

A helyzetet tovább árnyalja, hogy július 23-án teszik közzé a felsőoktatási ponthatárokat, ami hagyományosan felpörgeti az albérletkeresést: a leendő egyetemisták elsősorban a jól megközelíthető, bútorozott, egyetemekhez közeli lakásokra hajtanak. Az idei szezon mégis szokatlanul indult, ugyanis a megszokott nyári drágulás helyett a jó ár-érték arányú lakásokat már a főszezon előtt elvitték a bérlők, míg a túlárazott ingatlanok jóval lassabban forognak. Zankó Károly, az OTP Ingatlanpont Krisztina körúti irodájának kiemelt értékesítője szerint ez a jelenség pontosan ezt a szelekciót mutatja.

A KSH és az Ingatlan.com lakbérindexe alapján júniusban (két hónapnyi csökkenés után) ismét emelkedtek az árak a fővárosban, az éves 4,7 százalékos drágulás azonban így is majdnem ötéves negatív rekordot jelent, vagyis a piac historikus összevetésben inkább fékeződik, mint pörög.

A legkeresettebb kategória a 30-55 négyzetméteres, 1-2 szobás, bútorozott vagy legalább gépesített, jó közlekedésű lakás. Kerületi bontásban jól látszik a fővárosi lakáspiac tagoltsága: a XI. kerületben egy-két szobás lakásokért átlagosan 265-270 ezer forintot kérnek, a IX. kerületben ennél tágabb, 190-300 ezer forintos sávban mozog az ár. A VIII. kerület 250 ezer forint körüli átlaggal jellemezhető, míg a III. kerületben a garzonok 200-225 ezer, a nagyobb, egy-két szobás lakások 240-300 ezer forintért kelnek el. A belvárosi kerületek egyértelműen kilógnak felfelé: az V. kerületben 350 ezer forint a medián bérleti díj, a VI. kerületben 285-290 ezer, a VII. kerületben pedig 250 ezer forint körüli szint rajzolódik ki.

Bérlés vagy vásárlás

Az Otthon Start hitelprogram miatt egyre többen fontolgatják, hogy bérlés helyett inkább saját lakást vásárolnak. A Magyar Nemzeti Bank korábbi becslése szerint a kedvezményes program hatására Budapesten az elsőlakás-vásárlók aránya a korábbi 25 százalékról 40 százalékra emelkedett, miközben a befektetői aktivitás visszafogottabbá vált. Ez rövid távon mérsékelte a bérleti keresletet – Zankó Károly tapasztalatai szerint azonban tavasz végére kiderült, hogy sokan az önerő hiánya miatt mégsem tudják kihasználni a kedvezményes hitel lehetőségét, így végül visszatérnek a bérleti piacra.

Az építkezők dilemmája: bizalom és kiszámíthatóság

Amíg a fővárosban a bérlők a szűkös kínálattal küzdenek, az ország lakosságának egyharmada egészen más utat fontolgat: saját házat építene. A Wienerberger építőanyag-gyártó országos, reprezentatív kutatása szerint azonban ezt az utat is súlyos bizonytalanságok terhelik.

A megkérdezettek közel háromnegyede egyetért azzal, hogy az építkezés révén valóban magáénak érzett otthon jöhet létre, de a legnagyobb visszatartó erő nem az anyagi teher önmagában, hanem a kiszámíthatatlanság. A válaszadók 43 százaléka az építési költségek bizonytalanságát, 41 százaléka a megbízható kivitelező megtalálását, 40 százaléka pedig általánosságban a magas építési és egyéb költségeket nevezte meg legfőbb kihívásként.

A legkockázatosabbnak ítélt szakasz a kivitelezőválasztás: ezt a válaszadók 30 százaléka emelte ki, ezt követi a finanszírozás (21 százalék) és a költségvetés összeállítása (20 százalék). Több mint egyötödük szerint maga az építkezés folyamata is túlzottan stresszes, hasonló arányban pedig az engedélyezési és adminisztratív ügyintézést tartják a legnehezebbnek.

Közös nevező: a kiszámíthatóság ára

Mindkét piacon a bizonytalanság a legdrágább tényező: a bérlők a túlárazott, rosszul pozicionált lakásokat kerülik, az építkezők pedig a megbízhatatlan kivitelezőktől és a kiszámíthatatlan költségektől riadnak vissza. Legyen albérlet, vásárlás vagy építés, a lakhatási döntéshozatalkor valójában mindenki ugyanazt a kérdést teszi fel: hol találhatja meg a legkisebb kockázattal a legkiszámíthatóbb megoldást.

Forrás: MTI