Tizenkét szervezet sürgeti az építőipari szakképzés reformját

Tizenkét országos szervezet közös javaslatcsomagot dolgozott ki az építőipari szakember-utánpótlás javítására. A reform középpontjában a gyakorlatközpontú képzés, a regionális tudásközpontok és a vállalkozások aktívabb részvétele áll.

2026. november 10.

Tizenkét építésgazdasági, munkaadói és munkavállalói szervezet közösen kezdeményezte az építőipari szakképzés átfogó megújítását. A javaslatcsomag szerint a megfelelő számú és felkészültségű szakember hiánya már a beruházások megvalósíthatóságát, a kivitelezések minőségét és az ágazat versenyképességét is veszélyezteti.

Az építőipar egyszerre küzd mennyiségi és minőségi munkaerőhiánnyal. A nyugdíjba vonulások és a pályaelhagyás mellett problémát jelent, hogy a pályakezdők gyakorlati tudása sok esetben nem felel meg a vállalkozások elvárásainak. Eközben a digitalizáció, az új építési technológiák és a fenntarthatósági követelmények egyre magasabb szakmai felkészültséget igényelnek.

A képzési rendszer jelenleg több mint 125 helyszínen működik, jelentős széttagoltság mellett. Sok intézményben alacsony a tanulói létszám, az eszközpark, a tanműhelyek és az oktatói kapacitások pedig nem mindenhol teszik lehetővé a korszerű gyakorlati képzést.

Iskola, képzőközpont és vállalkozás együttműködése

A javaslatcsomag egyik legfontosabb eleme a TRIÁLIS képzési modell bevezetése, amely az iskola, az ágazati képzőközpont és a vállalkozások együttműködésére épül. A tanulók az alapozó képzés után valós munkakörnyezetben szerezhetnének tapasztalatot, miközben a vállalkozások kiszámíthatóbb feltételek mellett kapcsolódhatnának be az oktatásba.

A szervezetek emellett regionális építőipari képző- és tudásközpontok fejlesztését javasolják. Ezekben koncentrálódhatnának a korszerű eszközök, a speciális tanműhelyek és a megfelelő oktatói kapacitások. A központok az iskolarendszerű képzés mellett a felnőttképzésnek, a továbbképzéseknek és az új technológiákhoz kapcsolódó tudásátadásnak is helyet adhatnának.

A megvalósításhoz országos helyzetértékelésre, a résztvevő szervezetek feladatainak pontos meghatározására és a képzési tartalmak folyamatos fejlesztésére is szükség van. A javaslatok között szerepel továbbá a gyakorlati képzés valós költségeire épülő, kiszámítható finanszírozási rendszer kialakítása, valamint a vállalkozások és a pályakezdők célzott támogatása.

A szakmai szervezetek szerint a cél nem egy új intézményrendszer létrehozása, hanem a meglévő kapacitások hatékonyabb, regionális hálózatba szervezett működtetése.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke az építőipart kétszeresen tudásigényes ágazatként jellemezte. Mint fogalmazott, egyszerre kell ismerni a történelmi építési módszereket, például egy ötszáz évvel ezelőtti vár építésének technológiáját, és azokat a modern eszközöket, amelyekkel az ilyen építmények rekonstruálhatók. Hangsúlyozta, hogy az építésgazdaság jövőbeli teljesítőképességét meghatározó képzési döntéseket most kell meghozni.

A közös javaslatcsomagot az ÉVOSZ mellett az ÉFÉDOSZ, az ÉMSZ, az IPOSZ, a Magyar Építész Kamara, a MÉASZ, a Magyar Épületgépészeti Egyeztető Fórum, az MKIK, az MMK, a MAÚT, az MGYOSZ és a VOSZ támogatja.

Forrás: ÉVOSZ sajtóközlemény

Kommentek

200 karakter áll még rendelkezésre

Kommenteléshez be kell lépni. , Regisztráció

Ajánló a Magyar Építő Fórum legújabb számából


A Develon Real-X rendszerrel felszerelt DX225LC-7X lánctalpas kotrógép már valódi munkaterületen, autonóm módon dolgozik Svájcban. A KIBAG számára átadott gép egy 300 méter hosszú árok kiásásán dolgozik, miközben a Develon szerint a technológia bizonyos földmunkáknál akár 30 százalékos teljesítménynövekedést is lehetővé tehet.

A Sonic Data elemzése az építőanyag-nagykereskedelem meghatározó szereplőinek 2021–2025 közötti pénzügyi teljesítményét vizsgálta, 145, legalább 1,5 milliárd forintos árbevételű vállalkozás adatai alapján. A vizsgált cégek árbevétele öt év alatt 16 százalékkal nőtt, miközben jelentős különbségek alakultak ki a növekedés, a jövedelmezőség és a hatékonyság terén.

2026-ra az elektromos építőgépek már túlléptek a kísérleti szakaszon: a kisgépek mellett közepes és nagy munkagépek is sorozatban készülnek elektromos hajtással. Az európai és kínai példák azt mutatják, hogy ma már nem az a kérdés, működőképes-e a technológia, hanem az, hogy az adott munkafolyamatban az akkumulátoros hajtás, a töltési infrastruktúra és a teljes élettartamköltség hogyan viszonyul a dízelhez.

Impresszum Előfizetés Médiaajánlat Adatvédelem Hozzászólási szabályzat Süti beállítások

Brand Content Kft. 2026 ©